Derű újratöltve
Nem vagyok életem minden egyes pillanatában jókedvű és pozitív. Nem vagyok mentálhigiénés szakember, se coach, se mondvacsinált lélekturkász, se megmondóember. Vagyok aki vagyok. Átlagember átlagélettel, átlaggondokkal, átlagon felüli mindennapi derűvel ott belül :) Élem az életem amolyan "folytongondolkodó" módra, érdeklődöm, olvasok, kérdezek, hallgatok, látok, tapasztalok. Semmit sem kell elhinned nekem. Most is csak "hangosan" gondolkodom... csak ülök és mesélek... ahogy vesszük... Volt egyszer, hol nem volt... kis arculatváltás és egy adag elhatározás, hogy mostmáraztántényleg... Két év eltelt. Mi történt közben? Haladt, sokszor vágtázott, sodort az életszerű élet. Néha meg csak pötyögött, de mindenképp telegetett, múlogatott. Tucatnyi bejegyzés íródott és maradt meg vázlatnak. Mindenesetre az akkori jövő és jelen mára visszafordíthatatlanul múlttá lett. Derűvel az élet? A belső derű, a mindentől független fény, melegség? Még most is ez...